2013. július 3., szerda

2.évad 5.rész

2.évad 5.rész



Avril  szemszöge:
April-el elmentünk vásárolni külön kocsival nem tudom mi értelme volt külön kocsival menni.
Ez fura számomra, de nem baj legalább megvehetem neki a névnapi ajándékát, úgy hogy ő nem látja.
Megvettem neki az ajándékot, a többiek kérdezték tőlem, hol van april?
Én azt mondtam nekik nem tudom nem tudtam semmit, azt hittem már rég haza ért.
Ekkor megcsörrent a vezetékes telefonunk a kórházból hívtak minket, april súlyos balesetet szenvedett, mert szegény elaludt a volán mögött a sok turné miatt fáradt volt és így bele ment egy kamionba és a helyszínen komába is eset.
Be mentünk hozzá a kórházba, nem tudom hogy mondjam el Dávidnak mi történt vele, mert most Magyarországon van a szüleinél, szerintem rosszul lesz ha meghalja a rosszhírt.
April Lavigne-t keressük melyik szobában van?
A 106-os szobábam a 3.dik emeleten.
Oda mentem az orvoshoz és megkérdeztem mi lesz april-el de nem mondot semmi biztatott.
Azt mondta hogy 50-50 % hogy túl éli vagy meghal, nem tudnak biztosat mondani.
Azt mondta még hogy ha valakit nagyon szeret akkor lehet hogy felébred a komából.
Mindenki megfogta a kezét, de semmire nem reagált ekkor arra gondoltam, hogy felkéne hívni dávidot mert őt nagyon szereti.
Fel is hívtam elmondtam neki mindent és azt mondta hogy most azonnal haza jön.




Dávid szemszöge:
A szüleimnél vagyok Magyarországon, avril felhívott most  hogy valami baj van, nem tudtam hirtelen hogy mi van, amikor elmondta hogy april kórházba került mert balesetett szenvedett  és komába került köpni, nyelni nem tudtam, elkezdtem sírni nagyon szeretem őt és nem akkarom elveszíteni ő az életem.
Mindjárt meg is rendeltem a jegyeket és holnap utazok is haza.
Ha meghal akkor én is meghalok, azt nem élem túl hogy az életem értelme meghal, abba bele halok.
Másnap reggel felszálltam az első gépre és haza felé vettem azt utamat, nem tudtam mi vár rám, féltem hogy talán már nem él.
Egyenesen a kórházba mentem, hogy láthassam őt nagyon rosszul nézet ki a kötéseket leszedték róla amik voltak rajta, de akkor is rosszul nézet ki és egy lélegeztető gépen volt a szívem összeszorult hogy így kell látnom az életem szerelmét.





 Sose szoktam sírni de ahogy megláttam nem tudtam vissza fojtani a sírásomat, az életem szerelméről van szó.
Meg fogtam a kezét és rá néztem a gépre hihetetlen volt a szíve gyorsan kezdet el verni, ki mentem szóltam az orvosnak hogy mi van.
Az  orvos azt mondta fogjam meg a kezét megfogtam és megint ezt történt, az orvos mondta hogy ez az jelenti hogy bár nem kelt még fel de érzi hogy itt vagyok mellette és hogy nagyon szeretem.
Mondtam aprilnek ha érzi hogy itt vagyok szorítsa meg a kezem és megszorította, egy kicsit elszundítottam mellette, éreztem hogy valaki megsimította a hajam felébredtem és az én szerelmem rám nézet nagyon jó érzés töltött  akkor el engem hogy életben van.
Másnap haza engedték, mert már csak a lábán volt pár seb semmi más nagyon jó hogy nem történt komoly baja, de azért kímélni kell.












Aztán este fele elmentünk aludni, nem akartam most hogy találkozón a többiekkel mert láttam rajta hogy fáradt.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése