18.rész

18.fejezet

Greg Levele

Niall szemszöge:

Kedves bátyus, hogy vagy?

Anyuék jól vannak?

Már nagyon hiányoztok nekem, mindig rátok gondolok.

Remélem jól, rég nem láttalak.

Nagyon jól érzem magam, találtam egy lányt aki megváltoztata az életemet, nagyon boldog vagyok.

Nagyon hiányzik Írország jó lenne elmenni, de sajna a koncertek miatt kevés időm van hozzá. Majd valamikkor elmegyek és a barátnőmet is hozom és akkor bemutatom nektek.

Avrilnek hívják gyönyörű lány. De azért te is jöhetsz hozzánk Londonba.

Szia légy jó és majd találkozunk.

Elvitem a levelet a postára és feladtam.

Avril szemszöge:

-Niall kinek írtál levelet?-Avril

-A bátyámnak Gregnek. –Niall

-Az jó, majd egyszer megismerhetem .-Avril

-Igen megfogod ismerni, de bocsi most elkell mennem a fiúkkal a studióba, szia nagyon szeretlek. (Egy puszit nyomot a számra és elment)

Leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tv-ét, legyen egy kis hangzavar az üres lakásban rögtön a kedvenc zene csatornámra kapcsoltam, ahol a fiúk új száma ment a Kiss you.

Felkeltem a kanapéról és elmosogatam a tányérokat amit Niall és én hagytunk ott még reggel.

Mosogatásom közepette jött egy sms-em Niall lassú,halk szólója végén és nagy örömöre pont ő írt.

Kicsim!

Nagyon hiányzol. már egy ideje itt vagyok a fiúknál, kb 15 perc múlva itt lesz mindenki.

Megkérdezet hogy nincs –e kedvem át menni,rögtön válaszoltam és öltöztem is.

*Gyorsan felvettem ezt*

 *20 perc múlva*

Már a fiúknál voltam, Harry nyitott nekem ajtót.

-Szia.-Üdvözölt lihegve

-Sziasztok! kiabáltam be miközben vigignéztem a többieken a nagy visítások közepette.

Zayn beszél a többieknek, de észre se vették.

Harry abban a pillanatba eltűnt mellőlem és berontott Louis és Liam közé,probálta őket szét szedni,mert már ki tudja megint mért öszevesztek.

Nagy nehezen mikor krágotam egyet mindenki észrevett és csak nagy mosollyal néztek rám, pont kérdeztem volna hogy hol van Niall,de ők tudták mit akkarok, meg sem kellett szólalnom,mert rögtön az emeletre mutattak egyenként.

Felmentem a lépcsőn és balra fordultam és bekopogtam a szobája ajtaján , de nem nyitott ajtót, kopogtam még kétszer,de semmi válasz.

Mivel nem reagált semmit ezért résnyire kinyitottam az ajtó,hogy benézek vajon mit csinálhat.

De semmit sem láttam,olyan vak sötét volt bent.

Elkezdtem keresni a villanykapcsolót,de ekkor egy kéz kinyúlt és hátulról megragadott mi közbe befogta a számat és nem engedett el,magához húzott, én abban a pillanatban kapálozni kezdtem és a letapasztott számon amenyire csak tudtam sikitotam.

Nagy nehezen megfordultam és Niallal találtam szembe magam.

Ő rám mosolygott és ledobott az ágyra,szorosan magamhoz húztam és viszonoztam azt az édes csókját amivel elhalmozott engem.

A ruháink lassan lekerültek rólunk és egy érzéki,érzelmekkel teli túlfűtött estét kezdtünk eltölteni kettesben.

Végre magamhoz ölelhetem közben,és csak az enyém.

Niall szemszöge:

Avril elaludt a vállamon olyan aranyos lány nagyon örülök hogy megtaláltam őt, a fiúk is mondják amióta őt megtaláltam boldog vagyok és nem csak a kaján jár az eszem ebben nagyon is igazuk van.

Pár perc múlva én is elaludtam de előtte adtam egy puszit a szájára.